Annyiszor elhangzik a szó: harmónia. De vajon tudtad, hogy egy görög mitológia is kapcsolódik hozzá? Egy mágikus, átok sújtotta nyakék körül forog a története, amit először Harmonia, a művészetek, a szépség, az embereket összekötő szeretet, az eszményi rend és egyensúly védője birtokolt.

Aphrodité egy díszes, arany nyakékkel lepte meg Harmoniát az esküvőjén, ami örök fiatalsággal és ellenálhatatlan szépséggel ruházta fel viselőjét, ugyanakkor a nyaklánc mindenkire balszerencsét és romlást hozott, aki csak viselte. Harmoniát gyermekei halálán keresztül sújtotta a sors: Inó megőrült és fiával együtt a tengerbe ugrott, Autonoét szarvassá változtatta és vadászkutyái tépték szét, Agaué önkívületében saját fiának gyilkosává lett, Szemelé pedig Zeusz égi fényében égett el.

A mitológia úgy tartja, hogy Harmonia nem halt meg, hanem Zeusz a Boldogok Szigetére vitte, ahol örökös nyugalomban élhet. Az áhított és átkos nyakék viszont nem tűnt el nyomtalanul. További vesztegetések és ármányok tárgyává vált, ami balszerencsék, gyilkosságok és tragédiák sorát idézte elő a félistenek és istenek körében.

A mitológiák olyan szépen példázzák az emberiség természetét. Sokan életcélként tűzik ki a boldogságot és vele a harmóniát…de itt nem a cél a lényeg, hanem az egyensúly megtalálásához vezető folyamatos, küzdelmes út. Ezért az idillikus állapotért azonban dolgozni kell, mint ahogy a természet és a világegyetem kozmikus erői is erre törekednek.

A jó-rossz, fekete-fehér, igaz-hamis, vonzás-taszítás, fény-árnyék…az egymással szemben álló, mégis egymást kiegészítő energiákból születik meg a legszebb harmónia. Önmagunk harmóniája - többnyire - rajtunk múlik...dolgozzunk érte.